Csendes napok

- A Prtotestáns Teológiai Intézet Unitárius Karán -

A teológia rektorától Dr. Rezi Elektől érkezett a továbbított meghívó Csendes napokra: "Az unitárius kar nevében ezennel tisztelettel felkérem, hogy a programban megjelölt előadás és bibliamagyarázat megtartásával szíveskedjenek hozzájárulni lelkészképzésünk munkájához" Időpont : február 5-6.

Megtiszteltetés volt a felkérés. A programot elolvasva gyorsan megállapítottuk, hogy nekünk roppant jó, hogy csupán tervezetet küldtek. A tervezet mindkettőnk számára 1-1 bibliamagyarázatot, és 1-1 előadást tartalmazott. Azt rögtön tudtuk, hogy mi előadást csak együtt akarunk, tudunk és fogunk tartani. A vezetőség pedig teljesen rugalmas volt ebben a kérdésben.

Előkészületi jegyzeteink során először azt fogalmaztuk meg, hogy mi is a célunk az előadással:
"A gyakorlati lelkészség bemutatása, tapasztalataink, élményeink, megfigyeléseink összegzése, hiterősítés, kedvcsinálás. Elmondani, hogy bár olykor nagyon nehéz, mégis szép és érdemes."

Ehhez igazítottuk a 2 ránk bízott bibliaóra stílusát is. Kata egy hagyományos, tudományosabb bibliaórát mutatott be az 1. zsoltár alapján. Én egy olyan bibliaórát mutattam be, amilyeneket itthon tartunk. A sok próbálkozás után nálunk az induktív bibliaolvasási módszer vált be, amikor kérdések segítségével haladunk végig a történeten. Ezzel a módszerrel a gonosz szőlőművesek példázatáról (Lk 20,9-16)tartottam bibliaórát.

Abban is megegyeztünk, hogy nem sztárkodunk, nem kioktatunk, hanem őszintén mutatjuk be gyülekezeti munkánkat annak minden nehézségével, sikereivel, eredményeivel, hibáival, tévedéseivel.

Előadásaink vázlatát PPS bemutatóban raktuk össze, annak segítségével haladtunk a bemutatkozástól, a téma kiteljesítésén át a hitvallásszerű üzenet megfogalmazásáig:

1. Bemutatkozás (születéstől a kihelyezésig) - Fontosank tartottuk beszélni róla, mert előzetes feltérképezésünk szerint a jelenlevők mintegy 55%-ának ilyen szempontból ismeretlenek voltunk.
2. Hogyan lettünk derzsipapék? (a kihelyezéstől Székelyderzsig, állomáshelyek, megvalósítások)
3. Derzsipapék élete az egyházban, gazdaságban, társadalomban, politikában, régióban (a környezet, amely hatással van életünkre)
4. A Székelymuzsnai Unitárius Egyházközség (általános bemutató)
5. Székelyderzsi Unitárius Egyházközség (általános bemutató)
6. Csomópont: A lelkész és a) Család b) Gyülekezet c) Vezetőség d) Feladatok
7. Ki viszi át a szerelmet? (A lelkész családja) - (1. Alapproblémák 2. Következtetések 3. Házas Hétvége lelkiségi mozgalom bemutatása)
8. A lelkész és a gyülekezet ( Olvasásra ajánljuk az 1Kor 9,19-23-at!)
9. A lelkész és a vezetőség (Hogyan dolgozzunk önkéntesekkel? Hogyan tartsunk keblitanácsi ülést? Hogy nézzen ki a tanácsterem?)
10. Feladatok = Konfliktushelyzetek (1. Ki vagy Mi a lelkész? 2. Muzsani konfliktusok 3. Derzsi konfliktusok)
11. Gyülekezeti programok keresztmetszete
12. Jan Twardowski: Magyarázat

Néhány utóérzés:
- Megtisztelő volt számunkra
- Kedves volt, ahogyan Koppándi Botond teológia tanár (is) gondoskodott rólunk
- Több interakcióra számítottunk a papnövendékek részéről, sikertelenségként könyveljük el azt, hogy kevésbé tudtuk őket megmozgatni
- Összességében pozitív élményekkel tértünk haza. Nekünk épülésünkre volt, hogy megtarthattuk ezt az összefoglalót. Segítségünkre volt a teológiai tanárok és papnövendékek együttműködése,a támogató és erősítő részvétel, a bírálatok, kérdések...

Köszönjük.
S és K

Kolozsváron

A képen látható személyek nevei balról jobbra:
3. sor: Biás Ákos (harmonika, orgona), Újvárosi Katalin (lelkésznő), Veres Sára, Dénes Márta, Dénes Lujza, Albert Ilona, Dámó Melinda, Dénes Ilona
2. sor: Német László (tárogató), Brók Irénke, Árkosi Gyöngyi, Dénes Melinda, Ballok Ibolya, Kovács Zita, Nagy Tünde, Benedek Szerén
1. sor: Dr. Máthé Dénes (főgondnok), Dr. Szabó Árpád (nyugalmazott püspök), Demeter Sándor Lóránd (lelkész), Ft. Bálint Benczédi Ferenc (püspök), Dénes Jenő (gondnok), Rácz Norbert (kolozsvári lelkész)

Az eseményről cikk a kolozsvári Szabadságban.

Nyelvi jogaink 4

Alább olvasható Borboly Csaba elnök úrnak egy újabb, hozzánk intézett levele:

Tisztelt Demeter Sándor Lelkész Úr és Újvárosi Katalin Lelkész Asszony!


Levelüket, melyben kifogást emeltek hivatalos papírok nyelvhasználata ellen, megkaptuk. Ezúton elnézésüket kérjük az Önöknek okozott kellemetlenségért!

Tisztázandó, hogy az Önök által a székelyderzsi polgármesteri hivataltól kért urbanisztikai bizonylat csak Hargita Megye Tanácsa Főépítész hivatalának jóváhagyásával adható ki.

A helyi tanács jóváhagyáskérése két helyre érkezett meg, Hargita Megye Tanácsához, valamint a Művelődési, Egyházügyi és a Nemzeti Kulturális Örökség Hargita Megyei Igazgatóságához. (Gondolom a polgármesteri hivatalnál aki ezzel foglalkozik, nem tudja pontosan, mit és hova kell küldeni?!)

A megyei főépítész jóváhagyását 2010. január 29-i dátummal postáztuk. A levél, melyre Önök hivatkoznak nem a megyei tanács alá rendelt intézmény válaszlevele.

Tisztelettel,

Borboly Csaba

Az elnök úrtól kapott levelek és a nyelvijogok.ro-tól érkezett útbaigazítás összesített következményei az én kérdéseimre válaszolnák, Laci kétkedését igazolják, Keri segíteníakaró fantáziáját támogatják. Ráadásul kiderül, hogy nem is olyan ártalmas a szesszió :)

Mert:
1. Tegnap megérkezett az urbanisztikai bizonylat
2. Megvilágosodott, hogy van az ügyben némi szakmai inkompetencia és bürokratikus lustaság
3. Elgondolkodtatott, hogy miért is nem lehet a Székelyderzsi Polgármesteri Hivatalban magyar nyelvű formanyomtatványokat használni, magyar nyelven forduulni a kormánymegbizotthoz, magyar nyelven kérni engedélyeket stb? Vagyis lehet fenyegetni Keri, de e nagy lefutott kör után (is) megbizonyosodhadtunk, hogy lentről kell kezdeni. A romák hasonló esetben már régen feljelentették volna az önkormányzatot a diszkrimináció ellenes tanácsnál. Például. Tegyük ezt mi is, és a fél világ azon röhögjön, hogy a magyarok fojtják meg egymást? Így csupán a román többség röhöghet rajtunk, hogy adott nekünk jogokat, és milyen jó, hogy vannak nekünk olyan embereink, akik sárba tiporják a jogainkat. Kényelemből.
4. Mit kezdenénk mi a kissebbségi önrendelkezéssel, ha még nyelvhasználati jogainkat sem tudjuk érvényesíteni? (Tudnék írni rá néhány abszurd ötletet.)
S.

Nyelvi jogaink 3

Nagyon gyorsan választ is kaptam a nyelvijogok.ro szerkesztőségétől:

Tisztelt Lelkész Úr!

A Megyei Műemlékvédelmi Hivatalok a jelenlegi szabályozás értelmében valóban nem megyei, hanem minisztériumi alárendeltségben lévő dekoncentrált megyei intézmények. A törvények szerint azonban az ilyen intézményekhez is jogában áll Önnek magyarul kérvényt letenni, és erre magyar nyelven választ kapni. Ezt a jogot a 2001/215-ös törvény 19 cikke garantálja, vita esetén erre kell hivatkozni. Ha azonban a kérvényt nem magyarul tette le VAGY a románul letett kérvényben nem jelezte, hogy a választ magyar nyelven (is) kéri, a hivatal nem hibázott, amikor csak románul küldött választ.

Amennyiben valóban jogsértés történt (tehát magyar kérvényre kapott román választ, vagy kérte a magyar választ, de nem kapta), akkor első körben a Megyei Kormánymegbízotthoz ("Prefektushoz") forduljon (nyugodtan magyar nyelven), és kérje a György Ervint, hogy 2004/340-es törvény 19. cikk m. pontja értelmében intézkedjen. Ráadásul jelenleg az Igazgatóságot felügyelő miniszter is magyar (Kelemen Hunor), tehát oda is lehet levelet küldeni. (kelemenhunor@rmdsz.ro)

Egyéként az urbanisztikai bizonylatok kiállításához szükséges formanyomtatványok elkészültek magyar nyelven, ráadásul - Kovászna megye kérésére - a Kulturális Minisztérium elég sok műemlékvédelmi témájú formanyomtatvány kétnyelvű változatát elkészítette, tehát elég valószínűtlen, hogy a Hargita Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság nem ismerné a jogi szabályozást. ( a nyomtatványokat ld. pl. http://ispmn.gov.ro/hu/ugyintezo/)

Isten Áldja további munkáját,
Ignits Györgyi

________________________________________________________________________________________________________________
Melléklet: A hivatkozott törvényi helyek magyarul:

2001/215-ös törvény 19. cikk: Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően.

2004/340-es törvény 19. cikk m. pontja. A prefektus ... " a törvénynek megfelelően, biztosítja az anyanyelv használatát a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok és a dekoncentrált közszolgálatok közötti kapcsolatokban, azon közigazgatási-területi egységekben, ahol azok aránya meghaladja a 20%-ot."

Nyelvi jogaink 2

Jeleztem Borboly Csaba elnök úrnak a panaszunkat. Megkeresésemre a következő gyors válasz érkezett részéről:

Tisztelt Tiszteletes Úr,

Sajnos még nem tartozik az aláendeltségünkbe a megyei műemlékvédelmi hivatal.

De természetesen utána nézünk, hogy ha Ön magyarul kérte, akkor magyarul kellett volna-e a kormány kirendelt hivatala válasozljon.

Tisztelettel,
Borboly Csaba

Figyelmetekbe ajánlok egy oldalt:

Nyelvi jogok

Mivel nem jutottunk előbbre az ügyben, levélben megkerestem a honlap szerkesztőit.

Válaszukat majd ismertetem.

S.