2010. január 31., vasárnap

Keresztelés református hitre

Szombaton késő délután unokatestvérem kislányának volt a keresztelője. Református hitre.
Bár anyai ágon a rokonságom református vallású, eddig még sosem voltam református keresztelőn.
Amikor az unokahúgomat katolikusnak keresztelték nagyon megdöbbentem azon, hogy az unitárius anyuka még csak kézbe sem vehette. Ahhoz képest ez egy sokkal jobb keresztelő volt. Ahhoz képest.

(A Református Egyház szertásrendje fejlesztést kíván. Legalábbis ez derült ki számomra azokból az anyagokból, amelyeket a keresztelést követően elolvastam. Kozma Zsolt teológia tanár észrevételei például itt olvashatóak. Én csupán első benyomásaimat, gondolataimat jegyzem le.)

Fiatal legény volt a kántor. Szépen muzsikált és énekelt. A keresztelési éneknek is szép dallama volt.
A lelkész a sakramentumokról beszélt (vagy az ágendáskönyvből olvasta?) teletűzdelve kemény latin- és teológiai kifejezésekkel. Szerintem 95%-a a jelenlevőknek nem értette miről van szó. A folytatásban elmondta, hogy a református keresztelő alapja Jézus Krisztus tanítása, ahogyan az Máté evangéliumában meg van írva: "Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében..." (Mt 28,19)Hallgattam. Rotterdami Erasmus jutott eszembe. Először ő hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a bibliai rész egy késői erőszakos betoldás a Bibliába. Aztán még eszembe jutott, hogy a hitviták idejében Dávid Ferencék arra kérték a vitapartnereiket, hogy a Bibliából érveljenek és ne a kiegészítő anyagokok teológiai műszavait használják (pl. Szent Tamás iratai, Ireneusz stb.). Eltűnődtem unitárius őseim sorsán és azon, hogy merre is tartunk? Közben zajlott tovább a liturgia, amelynek egyik roppant furcsaság volt, hogy nem láttam sehol Bibliát, nem olvasott fel belőle, így nem tudtam eldönteni, hogy amit mond az már prédikáció, vagy még mindig az ágendáskönyv szövegét recitálja? Feltette a kérdéseket a szülőknek, keresztszülőknek, és a Szentháromság Istennek nevében. A záróének előtt felszólított mindenkit, hogy mondjuk el "minden keresztények hitvallását az Apostoli Hitvallást." Ismét hallgattam egy rendet és már sokadszor tettem fel magamban a kérdést: A szenháromsághívők részéről miért van ez a kisajátítás, hogy csupán az tartható kereszténynek, aki szentháromsághívő? Amikor a kezdet kezdetén a christianus=keresztény még azt jelentette, hogy Krisztus követője. Amikor a Bibliában - az előbbi ominózus hamisítást leszámítva - sehol nem lehet a szentháromságról olvasni. Amikor történelmi tény, hogy ez a mű szó Jézus után 326 évvel született meg. Amikor... Újra eltűnődtem unitárius őseim sorsán.
Imádságra szólított a lelkész. Gondoltam, végre valami, amiben én is részt vehetek: ökumenikus Mi Atyánk... Hát nem az lett.

Aktívan a kultúrban tartott mulatságon vehettem részt. Ideig-óráig... Szombat este. Dorottya nyűgös, álmos. Másnap istentiszteletek, vallásórák... Ebédre vagyunk hivatalosak.
S.

1 megjegyzés:

Karesz írta...

Sziasztok.Én ennél cifrábban jártam-járok. Az unokatestvérem kislányának a keresztelőjére készülünk ausztriába, akit ( mivel templomban szeretnék megkeresztelni a szülei, és unitárius templom nincsen ausztriában) reformátusnak fognak keresztelni. A linzi református lelkészek hallani sem akarnak arról, hogy abban a templomban valakit unitáriusnak kereszteljenek. Állítólag azért mert az unitárius vallás nem elismert ausztriában. Így le kellett mondjunk arról, hogy én kereszteljem a kislányt. Ezt nehezen de lenyeltem. Továbbá a református lelkésznő megtiltotta hogy prédikálhassak a gyermek keresztelőjén és csak egy 2 perces imára adott engedélyt. Nagyot nyeltem! Továbbá megtiltották, hogy viseljem a palástot. Még nagyobban nyeltem. Aztán mintha valami békítő szándék vezérelné a lelkésznőt felajánlotta, hogy mondhatom vele együtt ( ő németül, én magyarul ) az apostoli hitvallást. Na ezt már nem nyelem le. Azt mondom amit hiszek, az unitárius hitvallást!