2015. december 30., szerda

A gyülekezeti közösség ünnepe


A gyülekezeti közösség szent, magasztos és áldott ünnepe az úrvacsoravétel. Miért bátorkodom ezt így kijelenteni? Nézzük csak...
Néhány évvel ezelőtt Philadelphiában azon a lépcsőn állhattam, ahol a nemzedékem egyik nagy hőse, Roky Balboa fárasztó edzései után kifejezte örömét. A várost többen ismerhetik erről a filmrészletről, vagy a Streets of Philadelphia című alkotásról, de kevesen tud(hat)ják azt, hogy ugyanabban a városban található egy unitárius gyülekezet, amely az egykori tudós pap, John Priestley nevét viseli. Ő volt az, aki az 1700-as években felfedezte az oxigént, és akinek kutatási eredményei segítették Jan Ingenhousz holland orvost abban, hogy leírja: a fény energiája kell ahhoz, hogy a növények növekedni tudjanak és oxigént bocsássanak ki. Az első jánosi levél Istent a fénnyel azonosítja és a közösséggel kapcsolja össze: „Az Isten világosság és nincs benne semmi sötétség. (…) Ha pedig világosságban járunk, ahogyan ő maga világosságban van, akkor közösségünk van egymással.” (1Jn 1, 5-7) 1947-ben a Holt tengeri tekercsek között megtalálták Tamás Evangéliumát, amely Jézus és tanítványai között egy ilyen párbeszédet örökít meg: „Oktass minket a helyről ahol vagy, mivel erre szükségünk van, hogy azt keressük: „Ez a fény a fényember bensejében van és az egész világot megvilágítja. Ha ő nem világít, akkor sötétség van.” (Tam. Ev. 24.)
Karácsony a fénynek és a közösségnek az ünnepe.
A téli napforduló idejére eső ünnepen Máriához és Józsefhez, a nyájukat legeltető pásztorokhoz és a napkeleti bölcsekhez hasonlóan több ezren kelnek útra, hogy szeretteikkel találkozzanak, őket megajándékozzák és az ünnep Isten-fényéből tápláló erőt merítsenek. Ebben a találkozó-időben a gyülekezet körülállja az úrasztalát, hogy a Világ Világosságának nevezett mester életére és tanítására emlékezve két unitárius alapelv - a hit és a tudomány - gyönyörű összefűződésének egymást kiegészítő örök érvényű tanítását felfrissítse:
1. Isten fény.
2. Az ő fénye minden emberben ott ragyog. Életét táplálja és növekedését segíti.
3. A közös fény közösséggé kapcsol(hat) össze.
Legyen hát az idei találkozásokon is Isten áldása.

Demeter Sándor Lóránd
Székelyderzs
(Megjelent az Udvarhelyi Híradó karácsonyi rovatában.)

Nincsenek megjegyzések: